Óbudai Társaskör: múlt, jelen, jövő

Szerző: Petrányi Judit
Lapszám: 2009 január
 

Eddig úgy volt, hogy ha Társaskör, akkor Merényi Judit. A két név har mincnyolc év alatt egybeforrt, nehéz lesz őket szétválasztani. De mostantól muszáj. Az Óbudai Társaskör igazgatója ugyanis 2008. szeptember 1-jétől nyugdíjba ment. Régi, kedves munkatársának adta át a stafétabotot. Azt mondja, Harsányi Mária személye garancia arra, hogy a Kiskorona utcai ház marad, ami volt, ékszerdoboz, zenedoboz. Nyilván nem lesz ugyanolyan, mint eddig volt. Változzon csak! Csináljon az új igazgató mindent a maga legjobb meggyőződése szerint.

Benne elfogyott az erő. Nem az újabb öt év munkájához, hanem a generációja ízlése szerinti kultúraközvetítéshez szükséges erő és energia. Talán megkopott a tűrőképessége is, de azt mondja, már nincs kedve újra meg újra elmagyarázni, ki is az a Rolla János vagy Bogányi Gergely.

Merényi Judit - Kassa Mária felvétel

Nincs benne semmi keserűség, nem is lenne rá oka: harcai jó harcok voltak, és segítséget, támogatást is kapott, nem is keveset. Először, az antivilágban Kiss Imre tanácselnöktől, aki a rendszerváltozáskor többek között azzal adta át a székét Tarlós István polgármesternek, hogy „erre" vigyázz. Az „erre" ő volt, és Tarlós vigyázott rá, hagyta dolgozni, bízott benne, munkáját többek között Óbuda díszpolgára címmel ismerte el, és tizenhat békés, nyugodt évet biztosított neki. Nem minden sikerült. A megálmodott Óbuda Rádióból például nem lett semmi, de ha igaz, hogy aki tíz jó ötletből ötöt meg tud valósítani, már boldog ember, akkor ő biztos, hogy boldognak nevezhette magát. A Társaskörben megfordult mindenki, aki a magyar zenei életben számított és értéket képviselt: a Budapesti Vonósoktól a Banchieri Énekegyüttesen át a Liszt Ferenc Kamarazenekarig, a Budapest Ragtime Bandig vagy Vukán Györgyig.

Régi történet, hogyan lett elsősorban a zene otthona az Óbudai Társaskör. 1970. december 1-jén, amikor Merényi Judit, mint ifjú művészeti előadó, először belépett a kapun, még Frankel Leó Művelődési Háznak hívták. De ebben a külvárosi kultúrházban sok minden egyéb mellett valóságos kis zenei központ is működött. Itt indította el Vargha Károly, a Magyar Rádió munkatársa az Ifjú Zenebarát mozgalmat. Zenebarát klubok, Mozart-klubok kezdtek működni, de volt jazzklub is. Itt próbált a III. kerületi zeneiskola igazgatója, Till Ottó vezetésével az Óbudai Kamarazenekar, és Vargha Károly irányításával dolgozott itt egy óbudai kamarakórus is. Ottó bácsinak, Karcsi bácsinak és a Laci bácsiként ismert Fodor László zenetanárnak köszönhetően egyre több zene szólt. Amikor 1978-ban felújítás miatt átköltöztek a Zichy-kastélyba, ott, az udvaron kezdett rendezni szabadtéri koncerteket a Filharmónia. Így jelent meg a sok amatőr tevékenység mellett a professzionális zene. Ezért, amikor a Fővárosi Tanács profilírozni kezdte a művelődési házakat, ők lettek a zenei központ, a módszertani bázisintézmény. Ennek az elképzelésnek tökéletesen megfelelt, amikor egy szép napon megjelent két hegedűművész, Major Tamás és Soós András. Azt mondták, ők lesznek a Budapesti Vonósok, és itt szeretnének dolgozni. Gyertek! Így alakultak meg és lett később a művészeti vezetőjük Botvay Károly. Hasonlóképpen talált Óbudán otthonra a Liszt Ferenc Kamarazenekar. És bizony a ház zenei tekintélyéhez nagyban hozzájárult az ő ottlétük. Akárcsak a Budapest Ragtime Band, Dobra Jánosék vagy az Orfeo Zenekar jelenléte. De itt kezdett dolgozni az Erkel Kamarazenekar és az Auer Kvartett is. Igaz, mire ők megérkeztek, már Óbudai Társaskör volt az intézmény neve. Működött itt ugyanis valamikor egy Óbudai Keresztény Társaskör. Hogy táguljon a fogalom, lerövidült a név, ezt kezdték használni, és a rendszerváltozás forgatagában a Társaskör egyszerűen „elvesztette" a Frankel Leó nevet.

Bármilyen meglepő, Merényi Judit nem zenei közegből került Óbudára. Az édesapja a keszthelyi Művelődési Ház igazgatója volt. Nyilván tőle örökölte a népművelő, kultúra-közvetítő vénát. Édesanyjától meg a balett és a tánc szeretetét. Táncmester volt, táncolt és táncot tanított, akárcsak ő. De közben elvégezte a Jogtudományi Egyetemet, 1970-ben avatták doktorrá. Eljött Keszthelyről, mert szűknek érezte a lehetőségeket. Budapesten színjátszott, verset mondott és filharmóniai működési engedéllyel járta az országot. Czine Mihállyal, Simon Istvánnal, Baranyi Ferenccel, Kenyeres Zoltánnal, Garai Gáborral író-olvasó találkozókra járt. Óriási élmény volt a társaságuk. Óbuda eleinte ehhez volt remek háttér, egészen addig, amíg nem az lett a legfontosabb.

Soha nem érezte zavarónak, hogy úgy igazgat egy „zenei bázisintézményt", hogy ő maga nem zenész. Nem mintha olyan lett volna, mint sok régi népművelő, aki azt hitte magáról, hogy mindenhez ért, holott semmihez sem értett. Ha ahhoz fel kell nőni, hogy valaki bevallja magáról, hogy semmihez sem ért, akkor ő hamar felnőtt, és soha nem szégyellt tanácsot kérni a legjobb muzsikusoktól. Petrovics Emil, Rolla János, Czigány György, Nagy Olivér és a többiek mindig rendelkezésére álltak. Ennek a sok szálon összefonódó történetnek a szereplői olyanok voltak, mint egy nagy, baráti társaság, amelynek része volt a jelenlegi utód, Harsányi Mária is.

Az igazgatóhelyettes, Wéber Éva viszont Merényi Judittal együtt távozik. Bár Éva mondta ki először, ez is közös döntés volt, mint korábban annyi más. A Társaskör egyik éltető ereje volt ez a közös gondolkodás, kettejük barátsága. Keszthelyen ismerkedtek meg, ahol Éva matematika-fizika szakos tanár volt. De ő is tanított néptáncot egészen addig, amíg Moszkvába nem utazott kiküldetésben dolgozó férjével. Hetvenhétben jött haza. Judit akkor már évek óta Óbudán volt igazgató. Mi legyen? Menjen vissza matematikát-fizikát tanítani az általános iskolába? Nem: ha elfelejtik, hogy barátnők, együtt dolgozhatnak. Úgy döntöttek, elfelejtik. Ennek harmincegy éve, de barátok ma is.

Wéber Éva - Kassa Mária felvétele

Sok szép dolgot sikerült együtt megvalósítaniuk. A legkedvesebbek egyike a Veszprémi Kamarazenekari Fesztivál, amelynek az Óbudai Kamarazenekar kezdettől a résztvevője volt. A veszprémiek azonban egy szép napon bejelentették, hogy vége, a következő évben nem rendeznek fesztivált. Megrendezésére a meglevő minisztériumi keretből a Társaskör vállalkozott. Miért? Mert a kamarazenekar, amelyben együtt játszik a helyi zenetanár, a patikus, az orvos, a mérnök meg a tanító, közösségteremtő erő. Fontos ügy tehát. Ráadásul a második, tüneményesen sikerült találkozó után Rolla János elvállalt egy kurzust, vagyis tanítani kezdett. Az idén már a kamarazenei tanszéket vezeti a Zeneakadémián.

Az igazi sikertörténet azonban talán mégis Zemplén, a Zempléni Fesztivál. Aki egyszer ott volt, a következő évben is biztosan visszament. És mégis, a sikertörténet fontos eleme, hogy időben sikerült abbahagyni. Ezért nem került olyan katasztrófahelyzetbe, mint az a remekül kitalált és megvalósított, rangos fesztivál, ahol délelőtt borfesztivál van a Fő utcán, mert akkor ad a város pénzt hozzá, ha van egy kis borfesztivál is, este meg a Moszkvai Balett előadása várja a közönséget. Nem. Vagy vásár és borfesztivál, vagy Moszkvai Balett. Zemplénben Shlomo Mintz lépett fel és a Laredo Trió Amerikából, Rost Andrea és Tokody Ilona énekelt, vagyis csak a legelső vonal. Amikor ez veszélybe került, Óbuda átadta másoknak a fesztivál szervezését.

Hogy Merényi Judit megszállott volt-e ebben a munkában? Imádta. Napi hány órában? Amennyi belefért. A magánélete persze úgy ment tönkre, ahogy volt. Mert őt csak ez érdekelte. Ez számára nem volt igazából munka sohasem.

És most? Jönnek a nyugdíjas évek? Ölbe tett kéz és hintaszék? Szó sincs róla! Először is, amíg igazgató volt, nem mondhatott verset Óbudán, most már megteheti. Aztán ott a Zenei Tanács, a Művészeti Fesztiválok Szövetsége. Az NKA kiemelt kollégiumában most éppen 97 pályázatot olvasott el. És amennyire lehet, utazik, Párizsban járt, ott volt Bogányi legutóbbi hangversenyén, meghallgatta az Óbudai Kamarazenekart, megy a Bajadérra. Jól van. Nem szeretne járókerettel koncertre járni, inkább élvezné még az életet, amíg lehet.

Az élet pedig, mert az a dolga, megy tovább. Az új igazgató, Harsányi Mária huszonhét éve van Óbudán, huszonhat éven át dolgozott együtt Merényi Judittal és Wéber Évával. Könnyítik, és egyben nehezítik helyzetét a benne élő megszokások. A Társaskör ugyanis annak idején megrajzolta a maga krétakörét. Úgy érzi, ezt nem szabad eltörölniük, de el kell kezdeni rajzolni egy új krétakört is, amely nagyon sok szállal kapcsolódik majd a régihez.

Harsányi Mária - Felvégia Andrea felvétele

 

Ő is népművelő, pontosabban mindig úgy érezte, több is annál. Sok mindenben kipróbálhatta magát ebben a sokféle művészetet befogadó házban, ahol otthon érzi magát. Talán ezért is lehetett olyan zökkenőmentes a váltás: szinte észrevétlen. Ugyanakkor van egy segítőtársa, aki friss szemmel, kívülről látja mindazt, amit ő belülről olyan jól ismer.

Itt bizony nagyon lényeges, hogy ez a munkatárs muzsikus. Tóth Péter, a Társaskör új igazgatóhelyettese és művészeti vezetője emellett hangmérnök, kulturális menedzser, népművelő és tanár, ma is tanít. Igazgatóhelyettes volt a Weiner Leó Szakiskolában, dolgozott szerkesztőként a Magyar Rádióban, rendezőasszisztens volt a Magyar Állami Operaházban és a Duna Televízióban, bábáskodott filmek születésénél. Arra a kérdésre, hogy kicsoda hát ő, azt feleli, zeneszerző, aki azonban folyamatosan keresi, kutatja mindazt, ami számára érdekes.

Bár ezt magának soha nem fogalmazta meg, mindig olyan munkahelyre vágyott, mint az Óbudai Társaskör. Ahol minden nap más. Ahol a komolyzene mellett lehet foglalkozni könnyűzenével, színházzal, filmmel és képzőművészettel is. Bár a működését nem ismerte, korábban is rendszeresen járt ide. Tizenegy éven át voltak itt szerzői estjei, itt jött létre a Fiatal Zeneszerzők Csoportja Egyesület, éppen Harsányi Mária segítségével. Onnan az ismeretség, amely most új szakaszába lépett.

Mik hát a terveik? A rendezvények kialakult szerkezetét semmiképpen nem akarják felborítani. Megmaradnak a népszerű nyári események a kertben, a Kiscelli Múzeum udvarán és a plébániatemplomban. Újdonságként kacérkodnak a kertben egy zenés darab, mondjuk, rövid vígopera előadásának gondolatával. Az évad rendezvényei továbbra is különböző sorozatok köré csoportosulnak. Folytatják a zenés irodalmi esteket és születésnapi rendezvényeket, továbbra is helyet adnak befogadott kulturális eseményeknek. A kevésbé sikeres sorozatokat viszont jelenlegi formájukban megszüntetik. A Hungaroton Társaskör rendszeres lemezbemutatóit például viszonylag csekély érdeklődés kíséri. Úgy gondolják, ha megjelenik egy izgalmas lemez, azt alkalomszerűen érdemes bemutatni, de a havonta jelentkező sorozathoz fölösleges ragaszkodni.

A legsikeresebb rendezvények természetesen folytatódnak. Az Operamesék, ahol mindig telt ház van, a zenés, irodalmi estek, és általában minden, ahol együtt van költészet és zene. Mint például Máté Gábor és a Kaláka együttes Kosztolányi-estje, vagy legutóbb Dunai Tamás és a Misztrál együttes Dsida-estje, amelyre szintén több mint kétszázan voltak kíváncsiak. Ami az újdonságokat illeti, túl vannak egyik első saját kezdeményezésük premierjén. Ennek lényege, hogy havonta egyszer a házhoz tartozó zenekarok egyike nyilvános próbát tart. A sorban a Liszt Ferenc Kamarazenekar volt az első: nyilvános próbájukra kétszáz ember volt kíváncsi. Nagy vonzerő az is, hogy ez a rendezvény ingyenes, és a napközbeni időpontnak is sokan örültek. Szép számmal jöttek el idős emberek, akik este már nem szívesen mozdulnak ki. Sok volt az idegen arc, elképzelhető, hogy a próba odacsábított olyanokat is, akik még soha nem jártak a Társaskörben. Hátha eljönnek máskor és másra is! Minden lehetőséget meg kell ragadni az értékek népszerűsítésére, és ha ezt a ház ingyen tudja ajánlani, akkor nem szabad kitérni előle.

Az Óbudai Társaskör persze szerencsés helyzetben van. Nemcsak azért, mert az elődöknek köszönhetően kiváló zenekarokkal van olyan kapcsolatban, hogy azok a próbáikra ingyen beengedik a közönséget, hanem azért is, mert a Társaskör kerületi kulturális intézmény. A fenntartó, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata biztosítja azt az éves keretet, amely a béreket és a rezsiköltséget fedezi. Termeiket rendszeresen bérbe adják a ház profiljába illő rendezvényekhez, és az ebből befolyt összeget, akárcsak a jegybevételeket, saját rendezvényeikre tudják költeni. A rendezvényekhez természetesen kihasználják a pályázati lehetőségeket is.

Az Óbudai Társaskörben eddig csak értékes kultúra jelenhetett meg. Aki ezért mindent megtett az elmúlt évtizedek alatt, most úgy érzi, a mai körülmények között ezt a célkitűzést kompromisszumok nélkül egyre nehezebb megvalósítani. Utódai sokkal bizakodóbbak. Hisznek benne, megvalósítható, hogy itt továbbra is csak az értékeknek legyen helye. Támogatnak olyan kortárs zenei eseményeket is, amelyek nyilvánvalóan ráfizetésesek. Szeretnék, hogy a fiatalok ugyanúgy teret kapjanak, mint az elmúlt húsz évben. Az ennek jegyében induló, új, Hallgató című sorozatban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene tanszékének hallgatói kapnak havonta bemutatkozási lehetőséget -első alkalommal Rozmán Lajos növendékeit várják. Ezek a koncertek diákoknak ingyenesek. De újabban már a legifjabb korosztályt is invitálják, amióta a Társaskör befogadta a kismamáknak és három év alatti gyerekeknek szánt Ringató című foglalkozást.

Tóth Péter - Felvégi Andrea felvétele

A korábbi igazgató életének kilencven százaléka ebben a házban zajlott. Soha nem nézte, napi hány órát tölt itt. Fel van erre készülve a két új vezető is. A programok állandó babusgatást igényelnek, mondja Harsányi Mária. Az ember ezt szeptemberben elkezdi, és az augusztusi, nyári rendezvények végéig abba se hagyja.

Hogy ez a munka folyamatos jelenlétet kíván, azt Tóth Péter tavasz óta már tudja. Akkor kezdett idejárni, hogy „beletanuljon a házba". Izgalmas, tartalmas öt hónap emlékét őrzi: Wéber Éva mindent és mindenkit bemutatott, minden fontos dologra felhívta a figyelmét. Az utolsó időszakban már gyakorlatilag együtt dolgoztak. Olyan átadás volt ez, mondja, ami ritka a mai világban, és ő ezért igazán hálás. Nyilvánvaló, folytatja, hogy elődeinknek a Társaskör szívügye volt, és azt akarták, hogy nekünk is ugyanúgy az legyen. De ez így is van. A legnagyobb mértékben szívügyünk nekünk is.

PETRÁNYI JUDIT

 

 

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 2013, 2014, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.