Orgonaünnep szoboravatással

A Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola és Gimnázium kettõs jubileuma

Szerző: Devich Márton
Lapszám: 2000 április
Januárban kettõs jubileumot ünnepelt a budapesti Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola és Gimnázium, vagy ahogy a fõvárosi muzsikusok becézik, a "konzi". Az intézmény elõdje, a Nemzeti Zenede 160 évvel ezelõtt kezdte meg mûködését, az iskola orgona tanszaka pedig éppen 125 évvel ezelõtt alakult meg. A kettõs születésnapra méltó ajándék a vadonatúj orgona, valamint az aulájában látható mellszobor, amely a névadót ábrázolja. Mielõtt az orgonaünneprõl és a szoborról, illetve az iskola jelenérõl szólnánk, a 160. születésnap okán érdemes röviden visszatekinteni a fõváros legrégebbi zenei tanintézetének történetére.
Az 1830-as évek végén a Pest-Budai Hangász Egyesület Bartay András kezdeményezésére javaslatot tett a Magyar Tudós Társaságnak - az MTA elõdjének - egy zenede, illetve énekiskola felállítására. A javaslat nagy visszhangra lelt, és széles körben támogatták. Liszt Ferenc 1840. január 2-án adta elsõ hangversenyét a felállítandó Magyar Nemzeti Conservatorium javára. Január 6-án kelt alapítványi levelében így fogalmaz: "...ez okból ama hangversenyemnek, mellyet az emlitett egyesület segéd müködése mellett jelen évi január 2-kán Pesten a' városi nagy redut-teremben adtam, szokott költségeinek levonatása után fennmaradott tiszta jövedelmét, u. m. 917 frt 58 kr.-t... ezüst pénzben a' többször nevezett egyesület pénztárának... Ha pedig a' nevezett egyesület ...a' Pesten felállitandó Nemzeti Conservatoriummal, mint magam is ohajtom, egyesülne, a' fenn idézett pénzmennyiség t. n. Pest vármegye gondviselésére addig, mig a' Conservatorium létesülend, bizattassék, melly kegyes leend azt az emlitett Nemzeti Conservatoriumnak kamatozásra kiadandó tõkepénzei közé soroltatni..." Január 11-én újabb koncertet adott "a' Pesten felállítandó nemzeti conservatorium pénzalapjának megkezdésére": e hangverseny tiszta bevétele 1377 frt 12 kr. Az intézmény még abban az évben létrejött 73 növendékkel, elsõ igazgatója Mátray Gábor lett, elsõ tanítói Engeszer Mátyás és Menner Lajos.
Liszt 1846 májusában, következõ magyarországi látogatásakor újabb koncertet adott a zenede javára. Saját kezûleg írott alapítványi oklevelébõl - a bekeretezett kincs ma az igazgató, Szabó Tibor szobájában is olvasható -, ugyancsak érdemes néhány sort idézni: "Azon forró szeretet és mély tiszteletnél fogva, mellyel szeretett hazám iránt viseltetni soha meg nem szünök, jelenleg szabad királyi Pest városban mulatásom alatt teljes készséggel elhatározván, hogy a' nevezett városban létezõ hasznos intézetek elõmozdítására tehetségem szerént járuljak; elsõbben is a' Pesten felállitandó magyar nemzeti conservatorium alappénzének szaporitását (mellyet szerencsém vala... megkezdeni) tüzém ki czélul, 's erre nézve az általam f. é. Május 6-án a' magyar nemzeti szinházban adatott hangverseny jövedelmébõl ezennel 423 forintot ezüst pénzben jelen alapitványként ismét, s' oly kikötéssel ajánlok, 's adok által, az emlitett nemz. Conservatorium pénzeit kezelõ pest-budai hangászegyesület kormánya alatti, és a' nélkül is a' leendõ nemzeti conservatorium alkotó részeül szántt, nyilvános énekiskola fõ-pénztárának..."
Az intézmény 1851-ben vette fel a Pest-Budai Hangászegyleti Zenede nevet. Ekkor már egy esztendeje mûködött benne hegedûoktatás, és beindult a fuvola és a klarinét szak is. A zongora és összhangzattan elsõ tanára Thern Károly, a második hegedûtanár Huber Károly, a gordonkatanár Szuk Lipót volt. 1952-re a zenede már több mint kétszázötven növendékkel büszkélkedhetett. Az iskola elsõ évtizedének legnevesebb tanárai közé tartozik Wöhler Gotthard és Langer János (ének), Zapf Antal (zongora), Feigler Géza (összhangzattan) és Nikolits Sándor (fuvola). 1865-ben, az intézmény fennállásának huszonöt éves jubileumán Liszt maga vezényelte az iskola együttesei élén Szent Erzsébet legendája címû oratóriumát. Az 1867-ben Nemzeti Zenedére keresztelt intézmény 1875-ig, a Zeneakadémia megalapításáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona volt, és késõbb is a fõváros és az egész ország egyik legfontosabb zeneiskolája maradt. Mátray Gábor halála után Bartay Ede vette át az igazgatói tisztet. Az õ idejében került az iskolához Tomka István, Székely Imre, Grünfeld Vilmos, Bloch József, Aggházy Károly, Hubay Jenõ, Zimay László, Megyeri Károly. (Az orgonaképzés Erney József vezetésével indult el 1874-75-ben. Õ volt az elsõ, aki az iskola keretein belül generálbasszust és orgonát tanított.)
A Nemzeti Zenede 1920-tól hét évig állami kezelésben mûködött. Az iskolát Kern Aurél, Szendy Árpád és Haraszti Emil vezette, majd visszakapta az újjáalakított egyesület. A fõigazgató Szabados Béla, majd 1942-tõl Kresz Géza lett. Az õ kezdeményezésére az iskolában gimnáziumi tanfolyam is indult azok számára, akik zenei tanulmányaik eredményesebb folytatása érdekében csökkentett óraszámban akarták elsajátítani a közismereti tárgyakat.
A II. világháború után a zenede, mely a Semmelweis utcában mûködött, egyesült a Fõvárosi Felsõbb Zeneiskolával, amelynek Kálvin téri épületét bombatalálat érte. A Nemzeti Zenede Egyesületet 1948-ban állami rendelettel felszámolták, és a zeneiskolát Állami Konzervatóriummá alakították át, amely egy ideig a tanárok képzését is vállalta, és egyben zenegimnáziumként is mûködött. Az igazgatói posztot Sándor Frigyes töltötte be, akinek székét 1958-ban Fasang Árpád vette át. Az intézmény 1954-ben lett hivatalosan a középfokú zeneoktatás feladatait ellátó zenemûvészeti szakiskola, melyrõl 1966-ban a tanárképzést is leválasztották; majd mint Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola folytatta munkáját, immár a Nagymezõ utcai épületben. 1973-ban, amikor egy esztendeje Halász Ferenc volt az igazgató, a szakközépiskolát mint gyakorló iskolát a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolához csatolták. Mivel az intézményt sokszor bírálták, hogy falai között gyenge a közismereti tantárgyak oktatása, nagy vívmányt jelentett, amikor a minisztérium 1990-ben engedélyt adott számára, hogy gimnáziumi osztályt is indíthasson. Így lett a hivatalos neve Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola és Gimnázium.
Szabó Tibor 1981 óta áll a "konzi" élén, és ma, a kettõs jubileum évében, örömteli fejlõdésrõl tud beszámolni. Errõl néhány évvel ezelõtt csak álmodni lehetett, hiszen a rendszerváltás kezdetén, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján az intézmény - a fõiskolák mellett mûködõ gyakorló iskolákhoz hasonlóan - gazdasági válságba került. Hiányzott ugyanis az állam koncepciója a felsõoktatási rendszer finanszírozásáról. Arra számítva szabták meg az intézményeknek járó normatív támogatást, hogy a fõiskoláknak és egyetemeknek különbözõ forrásokból (koncerttermük és hangszereik bérbeadásából, a külföldi hallgatók tandíjából stb.) saját bevételük is lesz. Ez illúziónak bizonyult, a Zeneakadémia még saját magára sem tudott elég pénzt fordítani, nemhogy gyakorló iskolájára. A válságból való kilábalás lehetõségét 1998, a normatív támogatás rendszerének kiterjesztése teremtette meg, az igazi áttörést pedig az jelentette, hogy 1999-tõl a gyakorló iskolák az állami normatíva kétszeresét kapják a költségvetésbõl, és ezt az összeget csak a gazdasági mûködtetésre lehet fordítani. Ezzel a Bartók Béla Zenemûvészeti Fõiskola és Gimnázium pénzügyi helyzete is stabilizálódott.
A fejlõdés látványos jele volt, hogy januárban az iskola új, saját orgonával gazdagodott. A hangszert, az Aquincum Orgonagyár 26 regiszteres mechanikus orgonáját az iskola egykori kiváló orgonatanáráról, Gergely Ferencrõl elnevezett ugyancsak új, nyolcvanszemélyes termében avatták fel. (A hangszert Elekes Zsuzsanna és növendékei szólaltatták meg elõször.) Arra is büszke az iskola, hogy születésnapjára egy új Bartók-szobrot kapott ajándékba a Millenniumi Kormánybiztos Hivatalától. Az aulában felállított mellszobor az 1993-ban fiatalon elhunyt szobrászmûvész, Török Richárd alkotása, és annak a mûnek a másolata, mely a londoni Barbican Centre-t díszíti. Az iskola február közepén ünnepi hangversennyel is megemlékezett az alapítás 160. évfordulójáról. A koncerten Liszt Ferenc Via Crucis címû oratóriuma csendült fel Matyó Tamás hangszerelésében, majd Kodály Galántai táncok címû mûve és Bartók Hegedûversenye szólalt meg Szabadi Vilmos tolmácsolásában. Az esten természetesen az iskola zenekara játszott Szabó Tibor vezényletével. Az igazgatónak nagy érdeme, hogy a nyolcvanas évek elején vitalizálta az intézmény szimfonikus együttesét, amely az iskola énekkarával együtt ma fontos szereplõje a fõvárosi hangversenyéletnek. Igaz, nem kereskedelmi célra, de három CD-t is megjelentettek, egyet Weiner Leó mûveibõl, egyet Soproni József az iskola zenekara számára komponált, Missa choralis címû darabjával és Mozart Waisenhaus-miséjével, és egyet Schubert Esz-dúr miséjével.
A konzervatóriumban ma mintegy négyszáz diák tanul tizenhárom osztályban, négy évfolyamon. A tanárok száma 115. Beindították a levelezõ képzést azoknak a zenész diákoknak a számára, akik minimális mennyiségben kívánnak közismereti tárgyakat tanulni. A négyszáz diák közül majdnem mindenki tanul zenét, ugyanakkor a Zeneakadémiára érvényes érettségi vizsga nélkül nem lehet bekerülni. Kivétel az úgynevezett különleges tehetségek osztálya, nyolc-tíz gyerek, akiknek különleges a státusa. 1990-ig monopolhelyzetben volt az intézmény, ma azonban már három másik zenei szakközépiskolával is versenyeznie kell. Bizonyos szakterületeken érvényesül a "konzi" szakmai fölénye, sok tanszak esetében viszont színvonalas a konkurencia, ami Szabó Tibor szerint örvendetes, hiszen még jobb munkára ösztönzi az iskolát.
Végre lehetõség nyílik az iskola további fejlesztésére is. Tavasszal elkészül az új ütõs szaktanterem, és egy kulturális minisztériumi pályázat segítségével tizenhárom millió forint értékben új hangszereket vásárolhatnak. A legnagyobb eredmény, hogy már elkészültek a tervek az iskola udvarának beépítésére, ahol végre méltó otthonra lelhet az intézmény könyvtára, melynek kötetei jelenleg igen rossz körülmények között, egy száznegyven négyzetméteres magánlakásban vannak összezsúfolva. Két-három éve keresték a megoldást, mikor a Citibank sietett az iskola segítségére: jelentõs szakképzési támogatásban részesíti az iskolát. Az intézmény udvara összeér a felújítás elõtt álló Pethõ Sándor utcai általános iskola udvarával, így beépítését a konzervatórium a VI. kerületi önkormányzattal szorosan együttmûködve képzeli el. Ha elkészül a könyvtár, a legkülönfélébb szolgáltatásokat kínálja majd nemcsak a kutatók, hanem a zenei szakközépiskolások számára is.
Szabó TiborSzabó TiborAz új orgona Felvégi Andrea felvételeiAz új orgona Felvégi Andrea felvételei

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 2013, 2014, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.